Polgárőr Egyesület Alsópáhok

A Polgárőr Egyesület Alsópáhok 1998-ban lett megalakítva, azóta folyamatosan működik.

Bűnmegelőzési járőrszolgálatainkat amelyet a település közigazgatási területén végzünk, sokszor a rendőrséggel, illetve a mezőőrrel összehangolva hajtunk végre. A bűnügyi helyzet az induláshoz képest nagyon sokat javult köszönhetően a három szervezet szoros együttműködésének. Az egyesület tagjai jelen vannak a települési rendezvényeken mind a zavartalan lebonyolítás biztosításában, illetve az értékek őrzésében. Temetések alkalmával a temető rendjét vigyázzuk, illetve a parkoló járművek épségét óvjuk. Ha felkérnek bennünket esküvők alkalmából az üresen maradt ingatlanokra vigyázunk. Iskola kezdéskor a gyalogátkelőnél ügyelünk a zavartalan és biztonságos átkelésre. Mindenszentek és Halottak napján a temető környékét vigyázzuk. Az egyesület tagjai a jelenlétükkel megpróbálják távol tartani a rosszban sántikálókat. 2015 évben kért fel bennünket Papp Gábor hévíz város polgármestere, hogy az egyesületünk lássa el ott is a polgárőri feladatokat. 2015, szeptember 01-én írtuk alá az együttműködési megállapodást. Azóta már ott is működik az egyesületünknek egy kisebb csoportja, természetesen további tagok toborzása még folyik. Jelenleg 37 fő egyesületi tagunk van, ebből a 3 hölgyek száma. Az egyesület elnöke: Urbán Zoltán. Alelnöke: Egyed István. Titkára: Urbánné Tóth Lívia. A Felügyelő Bizottság elnöke: Lázár László. Tagjai: dr Bertalan János és Kocsmár Péter. Urbán Zoltán tagja a Zala Megyei Polgárőr Szövetségnek, ezen belül a keszthelyi járás koordinátora. Jelenleg 13 egyesület tartozik hozzá.

8394. Alsópáhok. Fő út 65.
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Elnök: Urbán Zoltán
Telefon: 30/5289-458.

Alsópáhoki Vöröskereszt

Vöröskereszt Szervezetünk 1969 óta, tehát 51 éve dolgozik Alsópáhokon. 

Kiss Józsefné a Vöröskereszt Szervezet vezetője.

Dr. Molnár Gábor Főorvos a Vöröskereszt Szervezet elnöke

Vezetőségi Tagok: Tóthné Széll Csillag, Kotora Pál, Szőke Józsefné, Fehér Ernőné, Tóth Lászlóné, Gyulavics Imréné, Szántó Lászlóné, Göncz Józsefné, Jager Józsefné, Orovecz Józsefné, Zsiga Miklósné, Tömpe Ernőné, Zrubecz Csaba.
Munkánkat a Vöröskereszt 7  alapelve  alapján végezzük, amelyek a következők: 

- Emberiesség, - Pártatlanság, - Semlegesség, - Függetlenség, - Önkéntesség, - Egység, - Egyetemesség

A feladataink közül fontosnak tartjuk a falu lakosságára odafigyelést – különösen sok figyelmet fordítunk az idősebb korosztályra. Jelzőrendszerként segítjük az idős emberek boldogulását, mindennapi ellátását, különös tekintettel a téli hónapokra. Idősek hete alkalmából minden 60 év feletti alsópáhoki lakost meghívunk az „Aranykorúak Napjára”, ahol  egy kellemes műsoros délutánon vehetnek részt. 

Faluban minden télen ruha és tartós élelmiszergyűjtést szervezünk, mely a hideg, téli hónapban kiosztásra kerül a rászoruló emberek részére. Szervezetünk rendelkezik 4 db betegtologató kocsival – melyet a rászoruló embereknek díjmentesen rendelkezésére bocsájtjuk.

Nagyon fontosnak tartjuk Véradás szervezését, melyre évente 2-3 alkalommal kerül sor  községünkben. Rendkívüli véradással sürgős és ritka vércsoportú betegembereken segítünk évenként több alkalommal.

Sikeres gyűjtést szervezett Vöröskereszt Szervezetünk az Önkormányzattal karöltve – vásárlásra került egy darab életmentő „Defibrillátor”, mely készülék az Önkormányzatnál, biztonságos, fali szekrényben lett elhelyezve, szükség esetén elérhető helyen.

Községünk elnyerte a Magyar Vöröskereszt által alapított „Humanitárius Település kitüntetést” harmadik alkalommal  2015-ben. 

Vöröskereszt Szervezetünk az Alsópáhoki Falunapon az „Idősekért, Alsópáhoki Lakosokért” végzett munkájáért kitüntetésben részesült. Köszönjük az Önkormányzatnak ezt a rangos kitüntetést.

Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége a Magyar Vöröskereszt Alsópáhoki Lakóterületi Alapszervezete részére  a Vöröskeresztért végzett tevékenységéért a MAGYAR VÖRÖSKERESZT CSILLAGRENDJE KITÜNTETÉST ADOMÁNYOZTA szervezetünknek, 2019. májusi Vöröskereszt Világnapi Ünnepségén.

Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége, Kiss Józsefnének az alsópáhoki Vöröskereszt Szervezet vezetőjének a Vöröskeresztes Tevékenységért GYÉMÁNT KITÜNTETÉST ADOMÁNYOZOTT, 2019. májusi Vöröskeresztes Világnapi Ünnepségen. Ezen rangos kitüntetéseket első alkalommal Alsópáhoki Vöröskereszt Szervezet kapta meg.

Büszke vagyok rá, hogy vöröskereszt szervezetünk minden tagja részesült vöröskeresztes munkáért elismerésben.

Szeretnénk munkánkat ezután is a rászoruló, beteg emberek megsegítésére végezni.

Látnivalók

Szent Kereszt felmagasztalása templom

A község műemléke a XVIII. századi, barokk stílusú templom. A Szent Kereszt felmagasztalása titulusú templomot 1777-78 között épült Koller veszprémi püspök megbízásából. Belsejében barokk főoltár két angyallal és a négy evangélista szobrával ékesített barokk szószék látható. Hajója három boltszakaszos, szentélye nyugatra néz. Az egykori templomból a XVIII. században az oltárt és a harangot hozták át barokk utódjába. Az oltárt a hajó egyik fülkéjébe helyezték el, de az a XIX. század során tönkrement.

Fénykereszt

A temető mellett található az fénykeresztet 2011-ben állíttatta az önkormányzat civil támogatással.

Szent Flórián-szobor

A Fő utca és a Balassi utca kereszteződésében áll Szent Flórián, a tűzoltók védőszentjének szobra, melyet a helyi önkéntes tűzoltók állítottak.

Háborús emlékmű

A mai templom mellett látható Alsópáhok első és második világháborús áldozatainak emlékműve.

Magyarok Nagyasszonya kápolna

Nemesboldogasszonyfa városrészen található katolikus templom 1936-ból. Tornyát 1940-ben villám sújtotta, de 1994-ben felújították.

Természeti értékek

A község feletti hegyen nagyvadakban bővelkedő erdő, alatta pedig a különleges növényvilággal rendelkező berek húzódik.

Horgásztó

Egy kis horgásztó is várja a pecázás szerelmeseit a falu határában, a Keszthelyi út mellett. Az egykori tőzegkitermelő helyén feltöltött, 4 m mély, tiszta vizű tó kellemes kikapcsolódást és jó fogást ígér a látogatóinak.

2003 nyarától horgásztó várja a pecázás szerelmeseit a falu határában, a Keszthelyi út mellett. A tőzeg kitermelés helyén feltöltött, kb. 4 m mély tiszta vizű tó, kulturált kikapcsolódást és jó fogást ígér a látogatóinak. A falu déli végén szintén családias lakó övezet került kialakításra, az 1980-as években. A falu rendezési terve itt is új lakótelkeket jelölt ki, melyeknek most folyik a közművesítése.

Nemesboldogasszonyfa

A Fő utcán haladva a nemesboldogasszonyfai falurészbe vezető úthoz érkezik a látogató. A falu legdinamikusabban fejlődő területe ez, több száz lakótelep került kialakításra. A nemesi falurészen 1999-ben faluházat, majd egy helyreállított tűzoltó szerkocsit avatott a falu.

Településünk története

Településünk története

A község neve feltehetően a "páhol" igéből származtatható. Dr. Szántó Imre, a falu monográfusa szerint a környéken működő tímár foglalkozásra, a nyersbőr "páho­lására" utalt, annak a -k többes szám jelével ellátott változata. ( Kép: A bőrpáholás, kikészítés eszközei) Ugyanis e környéken az évszázadok folyamán több település is léte­zett, mely hasonló tevékenységgel foglalko­zott a közelben feltörő meleg vízre alapozva. Az "Alsópáhok" név csak 1622-ből ismere­tes, bár valószínű, hogy előtte is létezett. A korábbi írásos emlékekben, mint "Hos­szúpáh" szerepelt.

Szórványos régészeti leletek bizonyítják, hogy a terület már az őskorban is lakott volt. Kerültek elő leletek a rézkorból, bronzkorból, a kora vaskorból, megtalál­hatók a vonaldíszes kerámia népének, s a péceli kultúrának a nyomai.

A falu a középkorban a zalai vár földje volt. Első írásos említése egy 1259-ben kelt ado­mánylevélben található, "Paah" néven. Az adománylevélben IV. Béla fia, István királyfi adományoz a falu területéből Csapó fia And­rásnak, kinek leszármazottai hosszú időn át birtokban maradtak a területen. Az adománylevélből derülnek ki a falu lakosainak fő megélhetési forrásai is: őstermelőként szőlészettel, állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoztak. 1350-ben adományként az Óbudai apácák kapják meg Hosszúpáht, de birtokos a Gerei Pethő család is. Ebben a XIV. században Keszthely városa birtokba veszi a Páhszigetet, melyet Zsigmond rendeletére 1405-ben foglalnak vissza. A XVI-XVII. században a község életére a törökkel és a végváriakkal folytatott küzde­lem a jellemző. A terület az időszak elején a fehérvári prépostságé, de Fehérvár elvesztése után először a somogyvári apátság kap itt birtokot (1553) I. Ferdinándtól, hogy a török elleni küzdelemre megerősített mo­nostort fenntartsa, majd hasonlóan a me­gye sok településéhez a veszprémi püspök­ség lesz birtokos a területen (1560), egé­szen a jobbágy felszabadításig. Jellemzően a határterületeken élő községekre, Alsó­páhok lakosságára is súlyos terheket rótt a török jelenléte. 1566-tól éltek török uralom alatt, s így adózniuk kellett mind a töröknek, mind földesuruknak, a veszprémi püspök­nek. A lakosság egy részét a török hurcolta el, s az adóterhek miatt sokan ki is költöztek a faluból, így annak lakossága nagyon megcsappant, sőt a török kor végén egy rö­vid időre el is néptelenedett. (1681). Az úr­bér ebben az időszakban szokásjogon ala­pult, s a töröknek is fizetendő adókkal együtt nehezítette a lakosság életét.  A XIX sz. elején a település lakossága 396 fő. Az 1848-as forradalomban az alsópáhoki lakosság is harcolt, 10 főt említenek. Emléküket őrzi az általános iskola falán, a centenáriumra készíttetett, márványtábla.  Az 1857-es népszámlálás idejére lakosainak száma, több mint duplájára emelkedett, 879 főt számlált.

XIX. század második felében a település gazdasága fejlődött, állatállományuk megnövekedett. A falu területének 57%-át a veszprémi püspökség birtoka foglalta el, mely gátat szabott a termőterületek növelésének. Hévíz és Keszthely iparosodása viszont elősegítette a település fejlődését. Az 1891/92-es tanévben megindult az ötödik és hatodik osztály is az iskolában. 1890-től könyvtár működött a településen. A könyvtár irányítója Konkoly József tanító volt. 

Az új termelési ágak megjelenését a gyáripar igényeinek megváltozása okozta. 1907 és 1910 között 26 ember hagyta el a falut, kivándorlásuk célja a munkavállalás volt Amerikában. Az első világháborúban 46 páhoki férfi halt meg és 13 fő lett hadirokkant. 1920 és 1924 évi törvények alapján 81 főnek osztottak ki 1-1 kh földet. A földosztással csak a törpebirtokosok számát növelték és nem nyílt lehetőség az egyre kisebbé váló birtokok megnagyobbítására. Az 1920-as években egy gőzmalom, két szatócsüzlet, négy kocsma és tíz kisiparos működött a községben. 1928-ban tejszövetkezet alakult. 1943-ban megalakult a Gazdakör. A második világháború idején 170 fő vonult be a településről, az áldozatok számát 20 körülire becsülik. 1969-től közös községi tanács székhelye lett, társközsége Felsőpáhok, majd 1977-től Nemesbük is. 1979-ben visszacsatolták Zala megyéhez.  Az 1990-es évek végén leváltak a társ községek is, így a falu megindulhatott az önálló fejlődés útján.

Az 1980 - 90-es években a község jelentős fejlődést mutatott. 1984 - 85-ben új orvosi rendelőt és szolgálati lakást építettek, s 1989-­ben felépült a falu új iskolája, valamint 1991-ben a tornacsarnok. Hévíz fejlődése, a turizmus megjelenése a kezdetektől hatás­sal volt a településre. Az utóbbi évtized látványos fejlődését is a turizmus indukálta. A község telefon-, víz- és szennyvíz, valamint gázellátottsága a csillagpontos internet és kábeltelevíziós hálózat kiépítése megoldott. A turizmus hatása érződik a falukép megvál­tozásán is. A rendezettség, a modern szol­gáltatások a nyugat-európai falvak színvo­nalára emelik a községet. A fürdővárosba látogató vendégek egy része itt száll meg, ezzel a lakosság számára plusz bevételt jelent.

Bemutatkozunk

Alsópáhok ma

A Nyugat-Balatoni régió területén elhelyezkedő Alsópáhok rendkívül szerencsés fekvésének köszönhetően két, turisztikai vonatkozásban jelentős város közvetlen közelségében nyújt csendes menedéket a településre látogatók számára. A gyógyászatban világhírnévre szert tett Hévíz csupán 2, a Balaton fővárosa pedig mindössze 6 kilométerre található községünktől. 

Településünket két nagyobb egység alkotja; a szőlőhegy és az Ófalu. Az Ófalu jellegzetes képét az ősi egyutcás településszerkezet adja. A főutca különösen szép és gondozott, lakosaink nagy gonddal ápolják a portájuk előtti utcarészeket, aminek köszönhetően a főutca képe rendezett és virágos.

A két szomszéd város turisztikai vonzerejének hatására az elmúlt másfél évtizedben községünkben is folyamatos, dinamikus fejlődés tapasztalható, melyhez az erős közösségi összetartás és tenni akarás adta a biztos alapokat. Ideális lakókörnyezetével egyre népszerűbbnek számít településünk az újonnan érkező betelepülők számára is, akik felismerve csodálatos természeti adottságainkat és a jellemzően hagyományos értékeket őrző közösségünk báját, mind többen választják családi fészkük új helyszínéül az alsópáhoki területeket. 

Különösen büszkék vagyunk a községünk nyugodt, barátságos környezetében megépült Kolping Hotelre, mely 1996 óta az országos egyik legkedveltebb családbarát szállodája.

A Kolping Hotel révén léphetett be Alsópáhok a termálfürdővel rendelkező települések sorába, ugyanis a 2000¬-es évek közepén termálkútat fúrattak, s azóta ennek a vizéből látják el a szálloda termálfürdőjét. Nem egyszerű meleg vízről van szó, ugyanis 2006¬-ban egy vizsgálat során hivatalosan is igazolták a gyógyhatását. 

Nyáron a Balaton, éves szinten pedig a Hévízi Gyógytó áll a strandolni és gyógyulni vágyó vendégek rendelkezésére. A csendes kikapcsolódás mellett pezsgő szórakozási lehetőségeket is kínál Keszthely és Hévíz, ahol szinte egész évben igényes és színes kulturális programok kavalkádjával várják kicsiket és nagyokat egyaránt. 

Az oldal feltöltés alatt